Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Biblia

2016.03.29

A Biblia az európai kultúra egyik alappillére. Nem csupán vallások, fõként a zsidó hit és a kereszténység szentnek tekintett iratait tartalmazza, hanem az emberiség évezredeken át felhalmozódott tudásának legjelentősebb foglalata, a könyvek könyve.

A “biblia” görög eredetû szó, jelentése könyvek, iratok.

 

Szerkezete:

  1. Ószövetség (Ótestamentum)

A zsidóság szellemi hagyományainak vallási céllal válogatott írásait tartalmazza, kb. ezer év irodalmát foglalja össze a Kr.e. l2. századtól a Kr.e. 2. századig. Nyelve héber és arámi.

Részei:    

l. Mózes öt könyve = Tóra

2. Próféták könyvei

3. Iratok (benne Zsoltárok könyve, Példabeszédek, Prédikátor könyve)

  1. Újszövetség (Újtestamentum)

A kereszténység első századainak tanításait tartalmazza. Nyelve görög. Kanonizálása (a végleges, szent szöveg kiválasztása) Kr u. 60-130 között ment végbe.

Részei:

l. Négy evangélium (Máté. Márk. Lukács. János)

2.Az apostolok cselekedetei

3.Pál I4 levele és az Egyetemes levelek

4.Jelenések könyve

A két részt Szent Jeromos kapcsolta össze latin fordításában, a Vulgátában.

 

A Biblia tartalmilag rendkívül összetett. műfaji sokrétűség jellemzi. A legelső irodalmi műfajok is jelen vannak benne, mint a mítosz. a monda és a legenda. A később elkülönülő irodalmi műfajok közül soknak megtalálhatók benne a kezdeményei, így a példázatszerű elbeszélésé, a párbeszédes jeleneté. a himnuszé, a szerelmi dalé, az erkölcsi és filozófiai példabeszédé, a közmondásé és a találós kérdésé. A zsoltár vagy a jeremiád műfaja pedig épp a Bibliában születik meg.

 

Az Ószövetség műfajai közé tartoznak például a világi tartalmú könyvek (pl. a Prédikátor könyve, Eszter könyve), közmondások és szólások, a szerelmi és lakodalmi költészet (Énekek éneke) és az erkölcsi és filozófiai költemények Példabeszédek könyve, Jób könyve).

Az Ószövetség főbb szövegtipusai:

  1.  a teremtés és a zsidóság őstörténete (Genesis, Exodus)
  2. törvények (Tízparancsolat)
  3. történeti szövegek (Mózes korától a perzsa uralomig)
  4. bölcsesség könyvek (Dávid és Salamon írásai)
  5. próféták könyvei (Jeremiás. Jónás könyve)

 

Az Ószövetség és az Újszövetség történetei nagyrészt történelmi elbeszélések, mint pl.:

 

József története

Ez a Biblia legjobban megformált, legkerekebb elbeszélése. Mózes első könyvében található.
Jákobnak I2 fia született, közülük a kedvence József volt. Cifra ruhát varratott neki, így éreztette kivételezett szeretetét, amivel természetesen felingerelte a testvéreket. A fiúk azért sem szerették Józsefet, mert rossz híreket hordott róluk apjuknak. A történetben Józsefnek meg kell járnia a tisztulás útját. a szenvedés mélységeit.

A helyszínek alapján négy nagy egységre bonthatjuk a történetet: otthon, Putifárnál, a börtönben és a fáraónál. Józsefet először verembe dobják testvérei, majd eladják rabszolgának. Putifár udvarába kerül, ahol szemet vet rá Putifárrıé, így a féltékeny férj börtönbe záratja. Miután megfejti a fáraó álmait, kiszabadul és az udvar első embere lesz.

Az elbeszélésben József lelki fejlődését és átalakulását követhetjük nyomon.

A történet azt magyarázza meg, hogyan kerültek a zsidók Egyiptomba, és hogyan válhattak közülük egyesek vezetõ emberekké.

A történet központi motívumai az öltözet, az álom és az evés. lsten elsősorban álmokban és jelképekben szól bele az emberek életébe. Az elbeszélés erkölcsi tanulsága: csak az képes nagy tettekre, mások irányítására, aki maga is megjárta a szenvedések mélységeit, átélte a méltatlanságok kínjait. Józsefet Jézus egyik előképének is tekinthetjük. A történet népmesei vonásai: 12 testvér, a testvérek közötti vita, a majdnem legkisebb szerencséje, a hetes szám, a kedvezõ vég.

A József-történet világirodalmi hatása és utóélete igen gazdag. Pl.: Thomas Mann: József és testvérei, Weöres Sándor: Józsefet eladják testvérei. De más művészeti ágakban is megjelenik a téma: festészet – Tintoretıo, Ferenczy Károly, zene - Handel, Strauss, Webber.


A Bibliában megjelenõ műfaj a zsoltár.

Zsoltár: templomi istentiszteleteken, ünnepi alkalmakkor éneklik, zenei kísérettel. Megszólítottja általában lsten, segít az érzelmek kifejezésében, gondolatritmust, figura etymologicát használ. A zsoltárok fajtái; panaszzsoltár, hálaadó zsoltár, himnusz, bölcsességi zsoltár. Ilyen mű a Zsoltárok körıyve, a héber kultikus líra gyűjtemérıye 150 éneket tartalmaz. A legtekintélyesebb zsoltárköltő Dávid király volt.
 

23. zsoltár

A hitben való bizalom éneke. ABA szerkezete a himnuszok keretes szerkezetét követi. Első és utolsó két sora a többi emberhez szóló hitvallás. A mű Isten gondviselését érzékelteti a pásztor és a vendéglátó alakjában - két metaforát bont ki. Az első rész a pásztor és a nyáj képével fejezi ki az Úr és a választott nép viszonyát. A pásztor dús legelőkre, nyugvóhelyek vizeihez vezeti, pálcájával védi, botjával terelgeti, együtt tartja a nyájat. A második részben Isten mint vendéglátó gazda jelenik meg.

A zsoltárírónak ellenségei szeme láttára terít asztalt, étellel, itallal látja el, védelmébe veszi, elhalmozza jósággal és szeretettel egész életében. A költemény mozgása kívülről befelé halad, a külső világból az Úr házának békéjébe és biztonságába. A vers ritmusát a gondolatok párhuzamossága adja.

 

Az evangéliumokban találhatók Jézus példázatai. Feladatuk, hogy válaszra vagy választásra szólítsanak fel. A példázat a döntés elé állításnak olyan közvetett módja. amely a képes beszédet használja eszközül.

A tékozló fiú

Lukács evangéliumában található. A példabeszéd célja. hogy egy erkölcsi tételt megvilágítson.

A történet első részében a fiatalabb testvérről hallunk, aki kikéri örökségét. Ezzel megbontja a család egységét, bizonyos mértékig az apja ellen fordul. Idegen országban eltékozolja a vagyonát, a bőség után a kifosztottság marad neki. Aki önmaga akart lenni mindenki nélkül, az most teljesen kiszolgáltatottá vált. Az elzüllés legmélyebb fokát jelenti a zsidók által tisztátalannak tartott, megvetett állatok, a disznók közé jutás. A fiú visszatér atyjához, ahol szeretetben élt. Az apa örül neki, visszafogadja. Ez a magatartás meghökkentően új és szokatlan. A nagyobb testvér ezen megütközik, ezzel a kicsinyességet és a féltékeny önzést jelképezi. Ö nem az anyagiakban tett kárt, hanem a szeretetet tékozolta el. Az apa öt is örömre szólítja fel, de az elbeszélésből nem derül ki, hogyan dönt végül az idősebb testvér. A történetnek ez a lezáratlansága a hallgatókhoz szól: nekik maguknak kell eldönteniük, mit tennének hasonló helyzetben.

A történet a szeretet és az irgalmasság példája Az elkövetett bűn az önismeret. az alázat és a jóság iskolája lehet, ha fölismerjük, bevalljuk és megbánjuk.