Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Balassi vitézi versei

2016.02.20

A reneszánsz legnagyobb magyar költője Balassi Bálint.

Magyarországon a reneszánsz a XV. században jelent meg, a szó újjászületést jelent, az antik kultúra újjászületését. Eszmerendszere a humanizmus (emberközpontúság). A magyar reneszánsz két korszakra bontható:

  1. Mátyás kora - az országba olasz mestereket és művészeket hívatott, magyar fiatalok tanulhattak ltáliában. A kor legjelentősebb irodalmára Janus Pannonius volt.
  2. reformáció időszaka - a művészetben a Bibliához térnek vissza, l590-ben Károly Gáspár magyarra fordította a Bibliát. Ebben az időben élt és alkotott Balassi Bálint.

Ő volt az első költőnk. aki magyarul írta verseit. Költői eszköztára rendkívül gazdag, metaforákat, hasonlatokat, gondolatritmust, halmozást, újszerű strófaszerkezetet használt.

Balassi-strófa: három 19 szótagos sorból álló versszak belső és végrímekkel. Képlete:
                6a/ 6a/ 7b

6c/ 6c/ 7b

6d/ 6d/ 7b

A végvári élet szinte alapja Balassi egész költészetének. Balassi életében a három részre szakadt ország szinte állandó háborúk színtere volt. A főúri életforma velejárója volt a katonáskodás. Mivel Balassi szinte egész életét ezzel töltötte (szolgált Eger, Érsekújvár és Esztergom várában), nem véletlen, hogy több verse szól erről a témáról. A vitézi élet menedék volt a bánat elől, ott érezte magát igazán elemében. A közvetlen élményekből fakadó költészet újszerű. Balassi az addigi magyar és európai költészetben szinte teljesen ismeretlen lírát teremt. Nem külső szemlélő, hanem belülről látja, átérzi a katonák életét. Ezekben a művekben az életet élvező, a természettel együtt élő, a hazáért harcoló katonákat dicsőíti a költő. Végvári versei közé tartoznak a vágáns dalokra emlékeztető tavaszi dalok is, mint pl. a Borivóknak való vagy a Széllel tündökleni. Az európai humanista tavaszi énekeitől abban különböznek Balassi versei, hogy neki a természet mint katonaembernek volt lírai élménye. Tavasz-énekei valójában a magyar végvári élet idillikus oldalának művészi rajzait.

 

Egy katonaének

Alcíme: A végek dicsérete

Balassi a verssel búcsúzik hazájától. A török-lengyel háborúba indult. A távozni készülő költőt megrohanják a múltat megszépítő emlékek. Erre az életérzésre épül egyébként az Ó én édes hazám te jó Magyarország… kezdetű verse is.

Hiteles kor- és hadtörténeti dokumentum. Minden szava személyes tapasztalatra épül, a mindennapok valóságát tükrözi. Ugyanakkor több is, mint lírai korrajz: a kor egyik legkiemelkedőbb költőjének vallomása egy kiegyensúlyozott, harmonikus világrend utáni vágyakozásáról, melyben az emberség, tisztesség, önzetlen, bátor helytállás erkölcsi magasabbrendűsége győzedelmeskedik.

Műfaja: életkép, vitézi ének. A vers a katonák mindennapi életének jellemző, ismétlődő jeleneteit ábrázolja.

Szerkezete:

Tökéletesen szerkesztett reneszánsz forma (harmóniára és szimmetriára törekszik)

szerkesztési elve hármas szám, pilléres szerkezetű, pillérei az I., 5., 9. vsz.

l. vsz.: költői kérdés, megszólítás - a végekről szól a végváriaknak

Megfogalmazza a választ is: a végvári életformánál nincs szebb dolog a világon. A tavasz mint értékhordozó jelenik meg

2-4. vsz.: a vitézi élet örömeit írja le - vidám, szabad: de ugyanakkor kemény, férfias

ez az élet. Bemutatja a katonák felszerelését. Mozgalmasság, az igék halmozása jellemzi.

5. vsz.: A vers középpontja: a legfontosabb gondolatot tartalmazza: “Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.” A végvár vitézek a kor legkiválóbbjai a humanitást és a virtust képviselik - általánosítás, a képek eltűnnek, a szöveg retorikussá válik.

6-8, vsz.: a vitézi élet megpróbáltatásainak, kockázatának bemutatása: nélkülözés, hősi halál - paradoxonokat használ (a mező palota: a harc oskola, az éhség, szomjúság mulatság).

A két pillérköz (2-4. vsz., 6-8. vsz.) tartalmilag-hangulatilag párhuzamos,  ugyanakkor ellentétes is: mindkettő a végvári vitézek mindennapjait mutatja be, a második azonban a pihenés helyett az örök megnyugvás, a halál lehetőségét említi. Ez a világ azonban csak kívülről szemlélve riasztó, önként vállalása magasztossá. az általa nyerhető hímév széppé, sõt kívánatossá, férfihoz méltóvá teszi.

9. vsz.: a vers lezárása, a költő elragadtatott hangon hirdeti a végváriak dicsőségét. Végül áldás! és dicséretet kíván a végvári vitézeknek Az ősz képei jelennek meg.

Célja: emléket állítani önmagának és a végvári vitézeknek. Az emberség és vitézség humanista eszményei mellett nagy szerepet kap a költeményben a természet szeretete, a természet szépségeinek bemutatása A költeményben nagy szerepe van az alliterálásnak. Három kivételével minden sorban találunk alliterációt, Ezek a vers elején és végén halmozódnak, a kezdet és a befejezés élénkebb hatását fokozzák.

Formája: Balassi-strófa

Verselése: ütemhangsúlyos

 

Ó én édes hazám, te jó Magyarország
 

A verset akkor írta, amikor reménytelen szerelme és rossz anyagi helyzete miatt Lengyelországba indult. A búcsúkölteményből az derül ki, hogy Balassi azzal az érzéssel hagyta el hazáját, hogy nem látja többé viszont. Elbúcsúzik mindattól, ami kedves volt számára: hazájától, az egri vitézektõl, lovaktól, fegyvereitõl, a havai tájtól, rokonaitól és barátaitól, a nőktõl. Mindegyikhez van egy megható, refrénszerűen ható búcsúszava csak verseit szánja tűzre, mert nem tudta velük meghódítani szerelmét. A költemények tűzre vetése gyakori fordulat a humanista költőknél. Búcsúénekét egyben lírai önéletrajza lezárásának 'is szánta, összegyűjtött verseinek végére helyezte.