Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zrínyi és a barokk

2016.03.29

Barokk: XVI.-XVIII. századi korszak és stílus. Jelentése: portugál – szabálytalan gyöngy vagy kagyló, olasz – nyakatekert. Hazája Olaszo., Spanyolo., Franciao. A barokk a XVI. században újra megerősödött feudalizmus és azon belül a katolikus egyház világszemléletét tartalmazza. Kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak és a jezsuita rendnek.

Jellemzői: túldíszítettség, mozgalmasság, pompa, monumentalitás, ünnepélyesség, látványosságra törekvés. Erősödött a vallásos jelleg, a tartalom helyett a forma lett fontos.

Az irodalmi barokk: megváltozott a művek stílusa és szerkezete. A barokk költészet kedvelte a virtuóz rímtechnikát, a merész, újszerű költői képeket, az ellentéteket, körmondatokat, a halmozást. Új műfaj jött létre: a barokk eposz (a klasszikus eposzok kötelező formai hagyományát megtartó, de tartalmában és nyelvi eszköztárában a barokk eszményeket tükröző műfaj).

A magyar barokk: az első barokk művészeti és irodalmi alkotások az 1640-es években jelentek meg. A magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja Zrínyi Miklós (1620-1664).
1651-ben jelent meg az Adriai tengernek syrenaia című könyve, amelyben a Szigeti veszedelem is található.

 

Szigeti veszedelem

 

Kazinczy nevezte el így. 1645-64 telén írta.

Példaképei: Vergilius és Horatius, valamint Tasso.

Forrásai: Károli Gáspár, Szkárosi Horváth András

Műfaja keresztény eposz. Az eposzra jellemző, hogy témája egy nép élete, eredete, hősi helytállása. Különleges képességű hőse isteni segítséget vesz igénybe tettéhez.

Eposzi kellékeket használ:

  • propozíció: témamegjelölés (“Fegyvert, s vitézt éneklek…” - átvétel Vergiliustól)
  • invokáció: segélykérés (Szűz Máriától – “Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt…”)
  • enumeráció: seregszemle
  • peroráció: berekesztés
  • csodás elem (Deus ex machina)
  • epizódok
  • in medias res kezdés
  • állandó jelzők
  • epikus hasonlatok

A mű témája: dédapja 1566-os várvédelme.

15 énekből és 1566 versszakból áll

A kompozíció eleget tesz a barokk szerkesztés kettős követelményének: látomásos elemeivel a valóság határain túlra ragadja az olvasó képzeletét, miközben a részletek reális ábrázolásával megteremti a valóság illúzióját.

Szerkezete:

  1. (I.-VI. ének): az előbb említett kettősség már a kezdésnél megfigyelhető. Az események három cselekményszálon indulnak.
  1. az égben: Mihály arkangyal a magyarok bűnei miatt az alvilágból Alectót Szelim basa képében fiához, Szulejmánhoz küldi (látomás).
  2. Arszlán budai pasa palotai vállalkozása (reális ábrázolás)
  3. Zrínyi imája (látomás és realizmus)

A három szál a III. énekben fonódik össze: Szulejmán haraggal ébred és Magyarország ellen indul. Megostromolja Siklóst és Palotát (epizódok, késleltetés).

A hosszú bevezető arra szolgált, hogy hihetővé tegye, nem lehetetlen legyőzni a hatalmas török sereget. A magyarok erkölcsi fölényben vannak, emberség, vitézség, szeretet, megbecsülés jellemzi őket. A törököket viszont a széthúzás, erkölcsi züllöttség.

  1. (VII.-XIII. ének): Szigetvárnál a harc, tehát a fő cselekmény a VII. énekben kezdődik. A szakasz két legfontosabb jellemzője a tömörítés és a változatosság. Tömörítés: a különböző
    forrásokból ismert tíz ostrom helyett egyetlen hatalmas ostromot ír le a szerző a X. énekben – ez a cselekmény tetőpontja. A változatosságot az epizódok biztosítják (Radivoj és Juranics,
    Delimán és Cumilla, Deli Vid és Borbála). Fontos szerepük van az eposzban a végzetszerűséget érzékeltető véletleneknek is. Ezek sorozatát zárja a XIII. énekben a postagalamb elfogása. A
    szultán, aki már fontolgatta az ostrom feladását, az elfogott segélykérő levélből értesül a vár
    súlyos helyzetéről, és felkészül a végső támadásra.
  2. (XIV.-XV. ének): az utolsó két ének a barokk festőművészek kompozíciós elvei alapján valósul meg (fény-árnyák technika). Bár a magyarok mind meghalnak, pusztulásukban is győztesek, az angyalok az égbe emelik őket. Szulejmánt maga Zrínyi öli meg, de ő is meghal egy eltévedt golyótól. Szulejmán erős ellenfél, ezzel is kiemeli a szerző Zrínyi nagyságát. Zrínyi nemcsak hazáját, hanem a kereszténységet is védelmezte (atleta Christi : Krisztus katonája).

 

Jellemek: a történet során a szereplők jellemének újabb és újabb aspektusait ismerjük meg, valamint változnak az alakok arányai is.

Szulejmán:

nagy hadvezér, kiváló államférfi, ugyanakkor korlátlan hatalma zsarnoki elnyomáson és embertelen kegyetlenségen alapul. A mű elején előbbi, a végén utóbbi jellemzői dominálnak.

Zrínyi: kitűnő várkapitány, Krisztus hős követője, aki életét feláldozza a hazájáért és a kereszténységért. A mű során alakja egyre nagyobbá, hősibbé válik. Sorsát előre tudja, mégis képes buzdítani katonáit. Egyetlen ellenfele a véletlen, példaértékű tettei sosem kérdőjeleződnek meg.

 

Zrínyi célja a mű megírásával: dédapja személyében példát állít a magyarok elé, bizonyítani akarja, hogy egy kicsi, de lelkes sereg is legyőzheti a török túlerőt, az egység, a rend a fegyelem, a tervezett hadviselés és a korlátlan tekintélyű vezetés fölényét hirdeti az anarchiával, belső gyengeséggel szemben.

Művében nem a reformációt, hanem a vallási viszálykodást, a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeit ítéli el.

 

A mű barokk vonásai:

műfajválasztása (monumentalitás)

szerkezeti felépítés

mozgalmasság

a mű eszmeisége, vallásos jellege (a csodás elemek a keresztény mitológiából valók)

hatalmas képek, seregek felvonultatása

antik elemek kedvelése

meglepetés, szellemesség kedvelése

patetikus hang, gazdag, olykor cikornyás nyelv

gazdag stíluseszközök, hasonlatrendszer, mondatszerkesztés

korának szóló aktuális üzenet

bűn és bűnhődés gondolata

a mártíromság tudatos vállalása

meggyőző szándék

festőiség

 

A mű nyelve: kevert, göcseji tájszólásban írta, de használ régies és végvári, vitézi szavakat is, valamint török, horvát, latin szavakat.

 

Verselése: magyaros, ütemhangsúlyos.

Zrínyi strófa: négysoros, bokorrímes, felező tizenkettesekből álló versszak.

 

A művet a vallásos heroikus alapkoncepció, a csodás elemek kezelése, a monumentalitás, az egyedülálló kompozíció, a magyar és az európai barokk kiemelkedő alkotásává teszi.