A Rákosi-rendszer
Magyarország 1944-45-ben összeomlott. Jóvátételt kellett fizetnie, el kellett látnia az itt állomásozó szovjet csapatokat, ugyanakkor helyre kellett állítani a háborús károkat, ez óriási terheket rótt az emberekre.
1947- kékcédulás választások: választási csalások révén győz a Kommunista Párt.
1946-49 között a gazdaság széleskörű államosítása, a magántulajdon felszámolása.
1948 – oktatási intézmények államosítása.
1949-re megszűnt a többpártrendszer, létrejött a pártállami diktatúra (Magyar Dolgozók Pártja).
A változásokat az 1949-es alkotmány rögzítette. Ez Mo. első írott alkotmánya. Az új államforma népköztársaság, a munkások és parasztok állama lettünk. A legfőbb törvényhozó hatalom a parlament. Nincs köztársasági elnök, helyébe az Elnöki Tanács lép, amely törvényerejű rendeleteket adhat ki. Az önkormányzatok szerepét 1950-től a tanácsok veszik át.
A hatalom Rákosi Mátyás kezébe került. Az 1949-1956 közötti időszakot Rákosi-korszakként szokás emlegetni.
Pártállami berendezkedés:
- A párt szervei állami jogköröket sajátítottak ki, az állami intézmények és társadalmi szervezetek pártirányítás alá kerültek.
- A pártvezetés a tényleges irányító szerv, azon belül is a Honvédelmi Bizottság (Rákosi, Gerő, Farkas) – mindenféle ellenőrzés nélkül, a szovjet kívánságoknak megfelelően döntöttek a legfontosabb kérdésekben
- Az országgyűlés elvesztette jelentőségét.
- A minisztertanács (kormány) és a tanácsrendszer a diktatúra végrehajtó szervei voltak.
- Terror: ÁVH, perek (Mindszenty, Rajk), kitelepítések (Hortobágy), munkatáborok (Recsk)
Rákosiék átalakították a gazdaság szerkezetét, ebben a szovjet mintát másolták. Legfontosabb célnak a gyors iparosítást, a nehézipar fejlesztését és a mezőgazdaság kollektivizálását tartották. 1950-re szinte minden állami tulajdonba került.
Az iparfejlesztés követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg.
- A modern technika hiányát az olcsó munkaerővel pótolták. Megszűnt a munkanélküliség, falusiak tömegeiből lettek munkások.
- Megkezdődött a szocialista munkaverseny. A versenyszellem fokozására a propaganda eszközeit, pl.: plakátokat, csasztuskákat használtak.
- A politikai vezetés a munkásság, parasztság és az értelmiség összefogását hangoztatta, törekedett a fiatalság megnyerésére. A gazdasági életben is megmutatkozott Rákosi irányadó szerepe.
- A nemzeti jövedelem kirívóan magas hányadát fordították nehézipari beruházásokra, a mezőgazdaság rovására. Az ipari termelés 1953-ra a háború előtti szint háromszorosára nőtt.
- Tömegessé vált a nők foglalkoztatása. Ez átalakította az addigi magyar családmodellt, ami kétkeresős lett, így szükségessé vált újabb bölcsődék, óvodák, napközik létrehozása.
- A fejlesztésekhez szükséges pénzt külföldi tőke hiányában a lakosságból préseltél ki. Ezért voltak alacsonyak a munkabérek, amelynek összegét még az „önkéntes” békekölcsön jegyzésekkel is csökkentették. Jelentős anyagi forrásokat vontak el a lakosságtól a kötelező beszolgáltatásokkal (gabona, vaj, tojás) is, amit kegyetlenül be is hajtottak (padlássöprések) . A parasztságnál a beszolgáltatások után még a fejadag sem maradt meg.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése azonban lassan haladt, a parasztság ellenállt, ragaszkodtak földjükhöz és önállóságukhoz. 1953-ban a megművelt terület kétharmada még magángazdák kezében volt, több százezren viszont felhagytak a gazdálkodással. A kollektivizálást erőszakos eszközökkel is folytatták.
- A termelést úgy akarták azonban növelni, hogy jelentős állami beruházásokat nem folytattak.
- Drasztikusan csökkentek a termésátlagok, kimerültek a készletek, a felvásárlási árak nagyon alacsonyak voltak.
- A mezőgazdasági termelés nem érte el a háború előttit, az ország gabona és bor importra szorult.
- Romlott az ellátás, vissza kellett állítani a jegyrendszert. Kialakult a hiánygazdaság, ezt mutatja, hogy gyakoriakká váltak a feketevágások.
- Vidéken harcot hirdettek a kulákok (25 holdnál nagyobb földje van) ellen; több százezer ember ellen folytattak eljárást, megteltek a börtönök, gyakoriak voltak a pénzbüntetések.
Társadalom: megállt a népesség csökkenése
Ratkó-korszak: abortusz tilalma
A hatalom alapja nem a vagyon, hanem a politikai megbízhatóság lett.
A társadalom vezető osztálya a munkásság.
Ideológia: marxizmus-leninizmus, ateizmus
Rákosi a saját kezében koncentrálta a hatalmat. Sztálini mintára személyi kultuszt épített ki. Ennek csúcspontja 60. születésnapjának megünneplése volt. Bölcs vezérnek, az ország tanítójának nevezték. Mindenhol tapsvihar fogadta. Szobrokat, festményeket, verseket készítettek róla. Sokszor ábrázolták munkás- vagy parasztemberek között.