Oktatási segédanyagok

Magyarország 1944-45-ben összeomlott. Jóvátételt kellett fizetnie, el kellett látnia az itt állomásozó szovjet csapatokat, ugyanakkor helyre kellett állítani a háborús károkat, ez óriási terheket rótt az emberekre.

1947- kékcédulás választások: választási csalások révén győz a Kommunista Párt.

1946-49 között a gazdaság széleskörű államosítása, a magántulajdon felszámolása.

1948 – oktatási intézmények államosítása.

1949-re megszűnt a többpártrendszer, létrejött a pártállami diktatúra (Magyar Dolgozók Pártja).

A változásokat az 1949-es alkotmány rögzítette. Ez Mo. első írott alkotmánya. Az új államforma népköztársaság, a munkások és parasztok állama lettünk. A legfőbb törvényhozó hatalom a parlament. Nincs köztársasági elnök, helyébe az Elnöki Tanács lép, amely törvényerejű rendeleteket adhat ki. Az önkormányzatok szerepét 1950-től a tanácsok veszik át.

A hatalom Rákosi Mátyás kezébe került. Az 1949-1956 közötti időszakot Rákosi-korszakként szokás emlegetni.

Pártállami berendezkedés:

• A párt szervei állami jogköröket sajátítottak ki, az állami intézmények és társadalmi szervezetek pártirányítás alá kerültek.
• A pártvezetés a tényleges irányító szerv, azon belül is a Honvédelmi Bizottság (Rákosi, Gerő, Farkas) – mindenféle ellenőrzés nélkül, a szovjet kívánságoknak megfelelően döntöttek a legfontosabb kérdésekben
• Az országgyűlés elvesztette jelentőségét.
• A minisztertanács (kormány) és a tanácsrendszer a diktatúra végrehajtó szervei voltak.
• Terror: ÁVH, perek (Mindszenty, Rajk), kitelepítések (Hortobágy), munkatáborok (Recsk)

Rákosiék átalakították a gazdaság szerkezetét, ebben a szovjet mintát másolták. Legfontosabb célnak a gyors iparosítást, a nehézipar fejlesztését és a mezőgazdaság kollektivizálását tartották. 1950-re szinte minden állami tulajdonba került.

Az iparfejlesztés követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg.

• A modern technika hiányát az olcsó munkaerővel pótolták. Megszűnt a munkanélküliség, falusiak tömegeiből lettek munkások.
• Megkezdődött a szocialista munkaverseny. A versenyszellem fokozására a propaganda eszközeit, pl.: plakátokat, csasztuskákat használtak.
• A politikai vezetés a munkásság, parasztság és az értelmiség összefogását hangoztatta, törekedett a fiatalság megnyerésére. A gazdasági életben is megmutatkozott Rákosi irányadó szerepe.
• A nemzeti jövedelem kirívóan magas hányadát fordították nehézipari beruházásokra, a mezőgazdaság rovására. Az ipari termelés 1953-ra a háború előtti szint háromszorosára nőtt.
• Tömegessé vált a nők foglalkoztatása. Ez átalakította az addigi magyar családmodellt, ami kétkeresős lett, így szükségessé vált újabb bölcsődék, óvodák, napközik létrehozása.
• A fejlesztésekhez szükséges pénzt külföldi tőke hiányában a lakosságból préseltél ki. Ezért voltak alacsonyak a munkabérek, amelynek összegét még az „önkéntes” békekölcsön jegyzésekkel is csökkentették. Jelentős anyagi forrásokat vontak el a lakosságtól a kötelező beszolgáltatásokkal (gabona, vaj, tojás) is, amit kegyetlenül be is hajtottak (padlássöprések) . A parasztságnál a beszolgáltatások után még a fejadag sem maradt meg.

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése azonban lassan haladt, a parasztság ellenállt, ragaszkodtak földjükhöz és önállóságukhoz. 1953-ban a megművelt terület kétharmada még magángazdák kezében volt, több százezren viszont felhagytak a gazdálkodással. A kollektivizálást erőszakos eszközökkel is folytatták.

• A termelést úgy akarták azonban növelni, hogy jelentős állami beruházásokat nem folytattak.
• Drasztikusan csökkentek a termésátlagok, kimerültek a készletek, a felvásárlási árak nagyon alacsonyak voltak.
• A mezőgazdasági termelés nem érte el a háború előttit, az ország gabona és bor importra szorult.
• Romlott az ellátás, vissza kellett állítani a jegyrendszert. Kialakult a hiánygazdaság, ezt mutatja, hogy gyakoriakká váltak a feketevágások.
• Vidéken harcot hirdettek a kulákok (25 holdnál nagyobb földje van) ellen; több százezer ember ellen folytattak eljárást, megteltek a börtönök, gyakoriak voltak a pénzbüntetések.

Társadalom: megállt a népesség csökkenése

Ratkó-korszak: abortusz tilalma

A hatalom alapja nem a vagyon, hanem a politikai megbízhatóság lett.

A társadalom vezető osztálya a munkásság.

Ideológia: marxizmus-leninizmus, ateizmus

            Rákosi a saját kezében koncentrálta a hatalmat. Sztálini mintára személyi kultuszt épített ki. Ennek csúcspontja 60. születésnapjának megünneplése volt. Bölcs vezérnek, az ország tanítójának nevezték. Mindenhol tapsvihar fogadta. Szobrokat, festményeket, verseket készítettek róla. Sokszor ábrázolták munkás- vagy parasztemberek között.