Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Államalapítás

2016.02.20

A magyar nyelv és nép a finnugor, ill. uráli népek családjából származik. Őshazánk valószínűleg Nyugat- Szibériában, az Ob alsó folyása mellett volt. Innen több évezred alatt (Magna Hungárián, Levédián és Etelközön át) vándoroltunk a mai hazánkba, a Kárpát-medencébe. Itt a IX. század végén telepedtünk le Árpád fejedelem vezetésével. A honfoglalás tudatos cselekvés volt: A Kárpát-medence jól védhető terület volt, ahol folytatható a korábbi életmód és nem létezett a területen szervezett politikai hatalom. A letelepedés után egy ideig még kalandoztak Európában a magyarok. A kezdeti sikerek után azonban 933-ban Merseburgnál, 955-ben pedig Augsburgnál szenvedtek vereséget a magyar hadak. Ezért keresni kellett a békés beilleszkedés módját, úgy kellet megszervezni a társadalmat, hogy rabló hadjáratok nélkül is képesek legyenek fennmaradni. Ezt a feladatot a 972-997-ig uralkodó Géza fejedelem végezte el.

 

Géza felismerte a békés külkapcsolatok és a belső egység megteremtésének fontosságát.

Politikájának első lépése a kereszténység felvétele volt, azonban ekkor az egyházszervezet még nem épült ki.

Külpolitikája: 973-ban követeket küldött Quedlingburgba, I. Ottó német-római császárhoz. A tárgyalások során rendezték a vitás határkérdéseket, békét kötöttek, és Ottó keresztény hittérítőket küldött Magyarországra.  

Másrészt Géza házasságok révén is erősítette külpolitikai kapcsolatait: István fiának Gizellát, a bajor Henrik lányát kérte feleségül, lányait pedig a lengyel uralkodóhoz, a bolgár trónörököshöz ill. a velencei dózséhoz adta.

Belpolitikája: Fő célja az volt, hogy nemzetsége, az Árpádok fennhatóságát minden előkelő nemzettséggel elismertesse. Letörte a lázadó horka (a magyarok főbírája, a Dunántúl ura) hatalmát, az erdélyi gyulát pedig házassággal állította a pártjára, elvette lányát, Saroltot.

Fejedelmi székhelye Esztergom lett.

Átszervezte a hadsereget, amelyben nagy szerepet kaptak a nyugati nehézfegyverzetű lovagok.

Így Géza szilárd kül- és belpolitikai helyzetet teremtett.

Céljai között az államszervezés mindhárom jellemzője megfigyelhető: erős központi hatalom, területileg egységes ország és a kereszténység felvétele.

 

Géza halála után a keresztény öröklési rend, a primogenitúra alapján fia, István (997-1038) került hatalomra. Meg kellet azonban küzdenie a hagyományos öröklési rend, a szeniorátus-levirátus alapján trónra törő Koppánnyal. 997-ben legyőzte Koppányt. 1000/1001-ben a pápától kért és kapott koronát (II. Szilveszter pápa, III. Ottó császár), így a fejedelemséget felváltotta a feudális magyar királyság, melynek első királya és főpapja István lett. A koronázással István elnyerte a szuverén uralkodók azon jogát, hogy törvényeket alkothat, okleveleket adhat ki, pénzt verethet és invesztitúrát gyakorolhat.

Hatalmának gazdasági alapját a királyi birtokok adták.

 

Intézkedései:

1. központosított királyi hatalom megteremtése

Katonai erővel, térítők segítségével és házassági politikával szerezte meg a tényleges hatalmat a Kárpát-medencében.

 

Legyőzte Gyulát Erdélyben (1003), Ajtonyt a Temesvidéken (1008) és így az egész ország ura lett.

2. államszervezés

a közigazgatási rendszer kiépítése – királyi vármegyékre osztotta az országot

Részei:

a)várbirtok – ez a várhoz tartozó birtokrész, a várnép műveli, a termésből a várkatonaságot látják el.

b)udvarbirtok – ezt az udvarnép műveli, a jövedelmeket a királyi udvartartásra, az államigazgatás fenntartására fordítják.

A vármegyék élén a megyeispánok álltak, akiknek katonai, közigazgatási, bírói feladatuk volt. A király nevezte ki kíséretéből, a királyi jövedelmek és adók 1/3-át megtarthatták. A királyi várak élén a várispánok, comesek álltak. A fegyveres védelem a várkatonaság feladata volt, őket a várjobbágyok vezették. (Kialakult a királynak alárendelt katonai szervezet.)

A vár lakóit a földműveléssel és iparral foglalkozó várnép tartotta el. Megyénként két-három udvarház is volt, ezek élén udvarispánok álltak, és a szolgáló népek tartották el őket.

István halálakor 35-40 vármegye lehetett.

Az ország legfőbb vezető testülete a királyi tanács lett.

3. egyházszervezés 

István 10 egyházmegyét alapított, a székhelyekből 8 püspökség és 2 érsekség (Esztergom, Kalocsa) volt, valamint a világi egyházszervezet mellett a szerzetesség is meghonosodott. Neki köszönhető az írásbeliség elterjedése. Szabályozta az egyháznak járó birtokadományokat és szolgáltatásokat: kötelező vasárnapi templomba járás, tized, minden 10 falu építsen templomot.

4. Az önálló államiság megnyilvánulásai

törvényalkotás – István két törvénykönyvet adott ki. Ezekben szabályozza az egyház és a papság helyzetét, a keresztény vallásgyakorlást, a birtokrendet, a földesurak jogait népük felett, az özvegyek és árvák jogainak védelmét, a vérbosszúnak vérdíjra történő átváltását, a magántulajdon védelmét. A magántulajdon elleni bűntettek kivételével az egyház is ítélkezhetett.

pénzverés – 1015-től rendszeres, bajor minta szerinti pénzverés

oklevélkiadás

5. külpolitika

Többnyire békés külpolitikát folytatott, a lengyelekkel keveredett határvitákba, ill. 1030-ban legyőzte II. Konrád német-római császárt.

6. kultúra

Elterjesztette Magyarországon a nyugati keresztény műveltséget, az írásbeliséget. Kőtemplomokat építtetett, fejlődött az építészet, szobrászat. Intelmek címmel összefoglalta a jó és helyes kormányzás alapelveit fai, Imre herceg számára.

 

Géza fejedelem és István király tehát új államot hozott létre a Kárpát-medencében: megteremtették Magyarország területi egységét, erős központi hatalmat gyakoroltak és felvették a kereszténységet, ezzel beillesztették országunkat a keresztény feudális államok sorába és megőrizték az állam és az egyház függetlenségét a német-római császártól.