Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

2016.02.20

1848. március 15-én Pesten vér nélkül győzött a forradalom.

Március 16-án az uralkodó kinevezte Batthyány Lajos grófot miniszterelnöknek. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás- és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelési és iparügyi tárcát kapta. Kossuth Lajosra a pénzügyek irányítását bízták. Széchenyi István közmunkaügyi miniszter lett. Hadügyminiszterré Mészáros Lázárt nevezték ki. Bekerült a kormányba a korzervatív Esterházy Pál herceg is, mint “a király személye körüli” miniszter.

Ekkor lázas törvényalkotó munka kezdődött, melynek eredménye az “áprilisi törvények”. Az uralkodó április 11-én szentesítette ezeket.

Áprilisi törvények:

  • jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással, megszűnnek a jobbágyi kötelezettségek, a paraszt megkapja a földet, a földbirtokost pedig az állam kárpótolja. Ez Közép- és Kelet-Európa történetében a legradikálisabb, a parasztok szempontjából a legelőnyösebb jobbágyfelszabadítás.
  • Papi tized, ősiség eltörlése
  • Közteherviselés
  • Keresztény felekezetek egyenjogúságának rögzítése
  • Részletes sajtótörvény
  • területi egység: unió Erdéllyel és a déli határőrvidékkel, a nemzetőrség megteremtése.
  • alkotmányos rend: életbe lép a cenzusos választójog, mely a korabeli Európában egyedülállóan alacsony vagyoni határhoz kötődött. A lakosság nagyobb hányada szavazott, mint Angliában. Kétkamarás, Pesten ülésező országgyűlés. Az alsótábla népképviseleti országgyűléssé válik, amit nem lehet feloszlatni hozzájárulása nélkül és megszavazza a költségvetést. Az új kormány az országgyűlésnek felelős. Az uralkodó nevezi ki a miniszterelnököt, aki kijelöli kormánya tagjait. Az uralkodó rendeletei csak az illetékes miniszterek ellenjegyzésével érvényesek.
  • A városok irányítását választott testületekre bízták.
  • Kimondták az ország Habsburg Birodalmon belüli különállását. Az ország alkotmányos királyság. A nádor a király teljhatalmú helyettese, ha az uralkodó nem tartózkodik az országban. A külügyek intézése a király kezében maradt, ahogy a hadüzenet és a békekötés joga is.

Értékelésük: törvényesítette a forradalmat, felszámolta a feudális és rendi jellegű kiváltságokat, lehetővé tette a gyors konszolidációt. Több törvény elnagyolt, fejlesztésre szorult. Nem rendezte a nemzetiségi kérdést. Megmaradtak a céhek, elmaradt a zsidók emancipációja.

1848  június végén megtartják az első népképviseleti választásokat. A polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet aratnak. Innentől a kormány szilárd parlamenti többségre támaszkodhatott. A nyár folyamán azonban az udvar és a kormány ellentéte a hadügy és a pénzügyek miatt egyre élesebbé vált.

Szeptember 11-én a kormány benyújtja lemondását, csak két miniszter Kossuth és Szemere tartja meg tárcáját. 1848. szeptember 16-án megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, elnöke Kossuth.

Jellasics szeptember 11-én átlépi a határt, a kormány mozgósítást rendel el. A magyar sereg, melynek vezetője Móga, Pákozdnál szeptember 29-én ütközik meg Jellasiccsal, aki a vereség után fegyverszünetet kérve, sietve menekül az országból. Ekkor veszi kezdetét a szabadságharc, miután nyilvánvalóvá válik az, hogy az osztrák udvar a már korábban megadott jogokat vissza akarja vonni.

Október 30-án Schwechatnál Móga vereséget szenvedett az osztrákoktól.

December 2-án lemondatták V. Ferdinándot, Ferenc József került trónra. Decemberben Windischgrätz vezetésével megindul az osztrák támadás Magyarország ellen. A magyar főerőket Görgey vezeti, aki a visszavonulást választja. A kormány Debrecenbe költözött.

Windischgrätz jan. 5-én bevonult Pestre és hozzáfogott az 1847-es állapotok visszaállításához.

Görgey a Felvidéken indított hadjáratot, hogy az osztrák főerők figyelmét elvonja Debrecenről. Jan. 5. – Váci kiáltvány. Febr. 5. – áttörés a Branyiszkói-hágón

Erdélyben Bem József lett a főparancsnok. Febr. 4-én Vízaknánál vereséget szenvedett, febr. 9-én Piskinél, márc. 11-én Nagyszebennél győzött. Erdély nagy része magyar kézre került.

Az új fővezér, Dembinszki febr. 26-27-én Kápolnánál veszt csatát. A császár ennek hatására kiadta márc. 4-én az olmützi oktrojált alkotmányt, ami a magyarokat a harc folytatására sarkallta.

Tavaszi hadjárat:

A hadjárat I. szakasza:

Haditerv: Gyöngyös – Pest útvonalon megtévesztő támadások, míg a fősereg bekeríti seregét.

Ápr.2. – Hatvan, ápr. 4. – Tápióbicske, ápr. 6. – Isaszeg magyar győzelmek

Windischgrätzet leváltják, helyette Welden lesz a főparancsnok.

A hadjárat II. szakasza:

Cél: Komárom felmentése és az osztrák sereg újbóli bekerítése.

Ápr.10. – Vác, ápr. 19. – Nagysalló, ápr. 25. – Komárom – győzelem

Welden kivonult az országból

Ápr. 14-én Debrecenben kiadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, kimondják a Habsburg-ház trónfosztását, májusban megalakult a Szemere-kormány. Kossuth kormányzó-elnök lesz.

A hadjárat III. szakasza:

Buda felszabadítása máj. 4-21 között.