Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Bethleni konszolidáció

2016.01.03

A bethleni konszolidáció lépései

 

Előzmények:

1920. március 1. Horthy Miklóst kormányzóvá választja a nemzetgyűlés. (Mo. királyság marad).

1920. június 4. Trianon. Nagy veszteségek, megszületnek a revíziós       törekvések.

                       

 

1921. áprilisában Bethlen István az első királypuccs után átvette a miniszterelnöki tisztséget. 1921 áprilisától 1931 áprilisáig volt miniszterelnök. Bethlen folytatta Teleki munkáját és hozzálátott az ország bel- és külpolitikai helyzetének megszilárdításához.

  • Nyitott határkérdések rendezése (Sopron)
  • A sikertelen második királypuccs után 1921. november 26. - a Habsburg-ház trónfosztása.
  • 1921. december Bethlen-Peyer paktum. Biztosította az MSZDP, a szakszervezetek és más munkásegyesületek törvényes működését. A párt viszont lemondott a közalkalmazottak, a postások, a vasutasok szervezeteinek visszaállításáról.
  • A következő lépés az egységes kormányzópárt megteremtése volt. 1922. januárjában létrejött az Egységes Párt (kisgazdákra alapoz).
  • Új választójogi törvény: szűkítették a választásra jogosultak körét és bevezették a nyílt szavazást. Ez a rendszer automatikusan biztosította az éppen kormányzó párt többségét.
  • 1923: a szélsőjobb kiszorítása a kormánypártból
  • 1926: új felsőházi törvény – konzervatív többségű felsőház létrehozása

 

Gazdasági stabilizáció:

Trianon széttörte az ország gazdasági egységét, a nyersanyagok és energiahordozók az új határokon kívülre kerültek,  így az ipari üzemek kihasználatlanul álltak, a mezőgazdasági terményeknek nem volt felvevő piaca. Infláció, tőkehiány, a gazdaság teljesen működésképtelen.

  • 1922 – Mo.t felvették a Népszövetségbe. 1924 a Népszövetség 250 milliós aranykorona kölcsönt ad. Rossz feltételekkel, de ennek hatására megindul a magántőke is.
  • 1924 – Nemzeti Bank létrehozása, megkapta a bankjegykibocsátás jogát
  • 1927 - bevezetik a pengőt.
  • Felgyorsul a gépesítés, villamosítás. A kölcsön lehetővé tette az életszínvonal emelését célzó intézkedéseket, az infrastruktúra fejlesztését.
    a)  ipar- több, mint 70%-os növekedés: textilipar – a termelés a háromszorosára nőtt (Csepel – gépjármű, Ganz – villanymozdony (dízelmozdony), Pét – vegyipar, Konzervipar (Globus)

           b)  Mezőgazdaság: gépesítés, fajtaváltás

   c) infrastruktúra: rádiózás, falvakba bevezetik a villanyáramot, budapesti telefonközpontot automatizálják, fejlesztik a vasúthálózatot, kialakul a belkereskedelmi üzlethálózat

 

Emelkedik az életszínvonal, csökkenek a társadalmi feszültségek, a rendszer stabilizálódik

 

Külpolitika: függés a nyugati hatalmaktól. Létrejöttek kereskedelmi szerződések, de komolyabb kapcsolatok nem. A legfőbb cél a revízió elfogadtatása volt. 1927 áprilisában aláírják az olasz-magyar barátsági szerződést. Olaszország támogatja a revíziót, cserébe magyar mezőgazdasági termékeket (gabona) vesz át és fejleszti a hadsereget.

 

Szociális intézkedések: 1927. munkásság kötelező beteg- és balesetbiztosítás (a mezőgazdasági parasztságnál még nem), valamint öregségi és rokkantsági biztosítás. 1938-ban kiterjesztik a parasztokra is. A munkanélküliség kérdése nyitva maradt.

Új lakóházak, kórházak, iskolák építése.

 

Ideológia: keresztény-nemzeti ideológia a meghatározó a korban. Keresztény: zsidó ellenes, illetve a zsidó nagytőke elleni. Nemzeti: internacionalista vonal elleni, revízió, Szent István állameszme, a Duna medencében magyar felsőbbrendűség.


Kultúrpolitika

A költségvetés 10%-át erre fordították. 1922-1931 gr. Klebelsberg Kuno vallás-, és közoktatásügyi miniszter.

5000 népiskolai tanterem épült, visszaszorult az analfabétizmus.

Egyetemi központokká fejlesztette Debrecent, Pécset és Szegedet.