Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hunyadi törökellenes harcai

2016.02.20

 

            A XIII. század végén Oszmán vezér egyesítette a kis-ázsiai törököket és erős katonaállamot szervezett. Oszmán utódai, a szultánok despotikus hatalmat építettek ki. Minden föld a szultáné. A birtokok egy részét saját kezelésében tartotta, ez volt a khász birtok. A földek többségét katonai szolgálat fejében eladományozta. Ez a birtok nem öröklődött, a szultán bármikor visszavehette. Az állam fejlett hivatalnokrendszerrel rendelkezett.

A birodalom fennmaradásának lételeme volt a hódítás, gazdasági alapjait ugyanis a meghódított területek elrabolt javai és adói adták.

A török hadsereg legmozgékonyabb része a szpáhi könnyűlovasság volt. A szpáhik szolgálatukért földbirtokot kaptak, így feltétlen hívei lettek az uralkodónak, mert megélhetésük tőle függött. A sereg zömét gyalogos janicsárok alkották. Jórészt átnevelt, muszlimmá vált keresztény gyerekekből szervezték ezt az alakulatot.

A XIV. század közepén a törökök előrenyomultak a Balkánon. Nagy Lajos volt az első magyar uralkodó, aki megütközött a törökökkel. A XV. század közepétől Magyarországra nehezedett a török elleni védekezés teljes súlya. Ebben nagy szerepet játszott Hunyadi János.

Hunyadi János: Havasalföldi ősöktől származik. Már apja is szolgált Zsigmondnak, amiért megkapta Hunyad várát. A király Hunyadi Jánosra is felfigyelt, lovagjai közé fogadta. Elsajátította az akkori fejlett harcmodort. Miután Zsigmond meghalt, a belharcokban megszerezte a szörényi bánságot, így a bárók közé emelkedett.

Az új kirány Jagello Ulászló lett, akit támogatott Hunyadi. Jutalmul megkapta az erdélyi vajdaságot, így már Magyarország legnagyobb bárói közé tartozott, ezzel birtokolta az ország haderejének javát.

Hunyadi a nagy befolyását az országban kihasználta, és eredményesen vette fel a küzdelmet a török ellen a 1440-es években. Ezek a sikerek a királyt is támadásra sarkallták. 1443 őszén elindította a téli vagy más néven hosszú hadjáratot. Ennek nagy előnye az volt, hogy az ellenség seregei keleten tartózkodtak. Cél: Drinápoly elfoglalása. Nis közelében kétszer is legyőzték a török sereget, az év végére pedig már Szófiánál jártak. Az év végén a szultán főerői elindultak visszafelé, ezért Hunyadiék meghátrálásra kényszerültek, de közben még kétszer győzelmet arattak az oszmán erők felett. Hunyadi sikereit a lovagi, huszita és könnyűlovas hadviselés ötvözésének köszönhette. Ügyesen alkalmazta a huszita szekérvárat és a portyákat.

A hosszú hadjárat után a török békére kényszerült, ezért 1444-ben megkötötték a Drinápolyi békét. Hatalmas engedményeket tettek Mo.-nak:

  • kiürítik Szerbiát (várakat visszaadják)
  • hadisarc

1444-ben, megszegve a békét a király és Hunyadi a Duna mentén törtek előre. Úgy látták, itt az alkalom, hogy a törököket kiszorítsák az egész Balkánról. Bevették Vidint, Nikápolyt. Várnánál találkoztak a seregek (török+magyar), ahol a török sereg győzedelmeskedett. A legnagyobb problémát viszont az jelentette, hogy a király is odaveszett → polgárháború veszélye fenyegetett.

  • 1445 – országgyűlés, ahol V. Lászlót elismerték királyuknak, de mivel ekkor még gyermek volt, Hunyadi Jánost választják kormányzónak (1446-1452), megkapva ezzel a teljes uralkodói jogkört.

Feladatai:

  • belső viszonyok rendezése
  • ország védelme a török ellen

1448 - újabb hadjárat Szerbiába, de sikertelen. Rigómezei csatában a törökök győztek, de hatalmas veszteségekkel.

1452 – V. László átveszi a hatalmat.

1453-ban II. Mohamed bevette Bizáncot, majd a következő évben már Szendrőt ostromolta. 

1456-ban Nándorfehérvár bevételéhez fogott. A vár az ország belsejébe vezető dunai utat védte, a magyar védelem legfontosabb láncszeme volt. 7000 katona védte, Szilágyi Mihály vezetésével. Hunyadi zsoldosaival és a rábízott országrész nemeseivel vonult fel, de ez még nem lett volna elég. A pápa által összehívott hadsereg Kapisztrán János (olasz ferences szerzetes) vezetésével is felsorakozott. Hunyadi serege áttörte a hajózárat, és bejutott a várba. A keresztesekkel együtt kitörtek a várból és megsemmisítő vereséget mértek a török hadseregre.

Ez a győzelem kulcsfontosságú volt, mert a vár megvédése megakadályozta a török behatolását az ország belső területei felé – 65 évre elhárult a veszélye egy újabb támadásnak. 

Hunyadi a győzelem után pestisben meghalt.