Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ipari forradalom

2015.10.18

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

 

Ismertesse a klasszikus ipari forradalom folyamatát és következményeit a források és az atlasz segítségével!

 

Ipari forradalom alatt a gazdaság egészében végbemenő fellendülést, mélyreható modernizációt értünk.  Olyan gazdasági átalakulást, mely változásokat indít el a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek és tudományok terén. Világméretű, öngerjesztő folyamat, nem lehet egyetlen évszámmal jelölni sem a kezdetét, sem a végét.

Szakaszai:           1. klasszikus ipari forradalom: 1780-as évektől az 1860-as évekig
2. második ipari forradalom: az 1870-es évektől az  I. világháborúig
3. harmadik ipari forradalom: a két világháború között
4. tudományos-technikai forradalom: a II. világháború végétől az 1970-es évekig
5. a mikroelektronika forradalma: az 1970-es évektől napjainkig

Fő jellemzői:      kézi szerszámok helyett gépek alkalmazása
új gépekkel felszerelt gyárak létrejötte
új energiaforrások (gőz), ásványi eredetű fűtőanyagok alkalmazása
a közlekedés forradalmasítása


A klasszikus (első) ipari forradalom: az 1780-as évektől az 1860-as évekig tartott. A manufaktúrától a gyárak kialakulásáig vezető folyamat. Angliából indult ki, mivel itt voltak együtt leghamarabb a feltételek. Ez az időszak a bekerítések csúcspontja: létrejöttek a már nem szétszórtan elhelyezkedő (tagosított), modern eszközökkel felszerelt, termelékeny farmergazdaságok. Mivel nőttek a termésátlagok, agrármunkaerő szabadult fel, ami a városokba áramlott, ahol olcsó munkaerőt jelentett. A mezőgazdaságban felhalmozódott tőke átáramlott az iparba. A mezőgazdasági termelők képesek voltak ellátni az ipari lakosságot élelemmel és nyersanyaggal. A jómódú falusi lakosság és a terebélyesedő gyarmatbirodalom jó piacot biztosított az iparcikkek számára. A gyarmatokkal folytatott egyenlőtlen kereskedelem extraprofitot hozott, amit szintén be lehetett fektetni az iparba. Megszületett a jogi és intézményi háttér (szabadalmi törvény, bankok). Jó és olcsó volt a közlekedés, bőséges energiaforrások álltak rendelkezésre. Elterjedtek a gépekkel termelő nagyüzemek, a gyárak.

A folyamat a textiliparban indult el. Vezető ágazatai még a gőzgépek gyártása és a kohászat, vasipar.

Legfontosabb találmányok:  fonás, szövés gépiesítése: Kay – repülő vetélő, Cartwright – gépi szövőszék, Watt – gőzgép, Fulton – gőzhajó, Stephenson – gőzmozdony

 

Az ipari forradalom következményei:

A közlekedés forradalma: a piac bővítésének feltétele a szállítás teljesítményének fokozása. Csatornákat építettek, fejlődött a postahálózat. A közlekedés forradalmát a vasút hozta el: az első vasútvonal Stockton és Darlington között épült 1825-ben. A vasút a gazdaság húzóágazata lett.

Demográfiai változások: nőtt a népesség. Fő oka, hogy meredeken csökkent a halálozások száma. Nőtt a természetes szaporodás. Javultak a higiéniai viszonyok, fejlődött az orvostudomány. Az időszak folyamán Angliában több mint háromszorosára nőtt a lakosság. A népességnövekedés együtt zajlik a társadalom átrendeződésével. Nőtt például a középréteg száma, javultak életkörülményeik.
Migráció: a fölöslegessé vált mezőgazdasági népesség a városokba áramlik. Ez fontos tényezője az ipari fejlődésnek, a gyárak kialakulásának: kölcsönösen feltételezik egymást. Az iparvidékeken új városok jöttek létre. Míg az időszak elején a  lakosság 20%-a élt városban a végére 50%.
Új városkép alakult ki: nincs városfal, elkülönült városnegyedek jönnek létre (igazgatási, pénzügyi, kereskedelmi, lakó- és ipari övezetek). A különböző jövedelmű népesség elkülönülve élt. A városiasodással új problémák jelentkeztek: az ivóvízellátás, csatornázás, közlekedés, szemétszállítás, stb., amit meg kellett oldani.

A munkásnegyedekben óriási volt a nyomor, a kosz. Gyakran egyetlen szobában lakott az egész család. Táplálkozásuk egyoldalú, szegényes, főleg krumpliból és kenyérből állt.

Gyári munkakörülmények: rossz higiéniai viszonyok, munkavédelem hiánya, hosszú munkaidő. Az átlagos munkaidő 16 óra volt, de nem ritka a 18-20 óra sem. Gyerekeket és nőket is foglalkoztattak életkoruknak és nemüknek nem megfelelő, megterhelő körülmények között. A tőkés minél nagyobb profit elérésére törekedett, ezért leszorította a költségeket, így a béreket is, a munkaidőt viszont növelte.
Az alacsony bérek, a képzetlenség, analfabetizmus, a rossz életkörülmények lehetetlenné tették a társadalmi felemelkedést a munkások számára. A munkások helyzetére az érdekképviseleti rendszer kiépülése és a szociális intézkedések kiharcolása jelenthette a megoldást.

Munkások szervetett küzdelmei élet- és munkakörülményeik javítására:

Az első, ösztönös megoldás a géprombolás volt. Majd megalakultak az első szakszervezetek, létrejött az angol munkásság első országos mozgalma, a chartizmus. Elfogadták a gyári törvényeket, melyek mérsékelték a munkásság kiszolgáltatottságát, csökkentették a munkaidőt.

 

Bár elsősorban az ipari forradalom negatív oldalát emeltük ki, a folyamat eredményeként Anglia gazdasági és politikai világhatalommá vált.