Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Reformkor

2015.10.18

Polgári átalakulás programjai a reformkorban

            A XIX. század első felében Magyarország gazdasága dinamikus fejlődésnek indult. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan megfogalmazódott az igény a politikai reformok iránt, melyet a magyar rendek az 1825-től rendszeresen tartott országgyűléseken egyre határozottabban követeltek. Történetírásunk az 1848-at megelőző két évtizedet nevezi reformkornak. Ebben az időszakban tűnt fel a következő évtizedek két vezéralakja, gróf Széchenyi István és Kossuth Lajos.

            Széchenyi arisztokrata családból származott. Utazásai során fokozatosan döbbent rá hazája elmaradottságára és vált a 30-as évek politikusává. Első lépésként az 1825-27-es országgyűlésen egyévi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Elméleti műveiben, Hitel (1830), Világ (1831), Stádium (1833), olyan problémákra hívta fel a figyelmet, amelyek megszüntetése a tőkés átalakulás előfeltétele volt. Ezek közé tartozott az ősiség törvényének eltörlése, ami lehetetlenné tette a földbirtokok szabad adásvételét. Fontosnak tartotta a törvény előtti egyenlőséget, a vámok, monopóliumok eltörlését, a nyilvánosságot, az önkéntes örökváltságot, a közlekedés javítását, a céhek eltörlését és a közteherviselését, valamint a magyar nyelv hivatalossá tételét.

Gyakorlati alkotásai közé tartozott a lóverseny megszervezése, a Nemzeti Kaszinó megalapítása, a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza szabályozása, a gőzhajózás megteremtése, a Lánchíd építtetése, hajógyár és téli kikötő építtetése, selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése, az első gőzzel hajtott hengermalom megépítése, stb.

Széchenyi a megrázkódtatásoktól mentes fejlődést szorgalmazta. Magyarország további sorsát a Habsburg Birodalom részeként képzelte el, a reformok irányítását pedig az arisztokráciától várta. Az udvarral való konfliktust kerülni igyekezett.

            Kossuth Lajos nemesi-értelmiségi családból származott, ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1832-36-os országgyűlésen jelenik meg először. Az Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője. A cenzúra megsértése miatt börtönbe zárták. A 40-es évek meghatározó politikusa. 1841-44 között a Pesti Hírlap szerkesztőjeként ismertette reformprogramját (a vezércikk műfajának megteremtése). Radikális polgári átalakulásért, szélesebb nemzeti függetlenségért szállt síkra. Szerinte a köznemességre támaszkodva kell megteremteni a polgári nemzetállamot. Vállalta és gyakran provokálta a konfliktust az udvarral, céljai megvalósításának érdekében. Követelte a közteherviselést és a jobbágyfelszabadítást állami kárpótlással. Önálló ipart és vámterületet akart. Ennek érdekében részt vett az Iparegyesület, a magyar Kereskedelmi Társaság, majd a Védegylet megalapításában. Utóbbi tagjai nem vásároltak idegen árut, ezzel csökkentették az osztrák és cseh iparcikkek iránti hazai keresletet.

 

            1841-ben Széchenyi nyíltan Kossuth ellen fordult. Véleménye szerint Kossuth a békés reformokat veszélyeztette radikális politikájával, ami vagy a kormányzat ellenállását válthatja ki, vagy forradalmat idézhet elő. A liberális közvélemény a gyorsabb ütemű átalakítást pártolta, ezért Kossuth gondolatait fogadta el. Széchenyi politikailag elszigetelődött.

            1847-ben Kossuth az Ellenzéki Párt egyik alapítója. Programjuk az Ellenzéki Nyilatkozat: felelős magyar kormány, népképviselet, közteherviselés, úrbéri viszonyok eltörlése.

            A forradalom idején az első felelős magyar kormányban Kossuth pénzügyminiszter, Széchenyi közmunkaügyi miniszter lett. Amikor a forradalom nyílt fegyveres konfliktussá vált, Széchenyi idegrendszere összeomlott, és a döblingi elmegyógyintézetbe vonult vissza, ahol öngyilkos lett.

            A szabadságharc idején Kossuth az Országos Honvédelmi bizottmány elnöke. 1849. április 14-én ő mondta ki a Habsburg ház trónfosztását. 1849. augusztus 11-én Görgei Artúrnak adta át a hatalmat és emigrált. Nem tért többé vissza Magyarországra.

 

Kossuth és Széchenyi programjának összehasonlítása:

 

Széchenyi

Kossuth

Cél

Erős, modernizált, a birodalmon belül minél függetlenebb, magyar vezetésű, lakóinak szabadságot biztosító Magyarország megteremtése.

Származásuk

Arisztokrata

A polgári átalakulást angol módra szeretné, az arisztokrácia vezető szerepének megőrzésével, megmaradva a Birodalom keretein belül.

Elszegényedett nemesi család

A Habsburg gazdaságpol. felelős a nemesi életforma válságáért, ezért a polgári átalakulást nemzeti függetlenséggel együtt akarja

Fellépésük

1825-ös ogy. – MTA

1831 Hitel

1831 Világ

1833 Stádium

1832-36-os ogy.

Országgyűlési Tudósítások

Törvényhatósági Tudósítások

1841 Pesti Hírlap

Programter-jesztés módja

Könyv

Hírlap

Programjuk

Lassú, fokozatos

Radikálisabb

Gazdasági ágak elsőbbsége

Mezőgazdaság

Ipar

Jobbágyfelszabadítás

Fokozatosság, önkéntes örökváltság – a paraszt és a birtokos közötti szabad megállapodás révén jön létre

Kötelező örökváltság állami támogatással – törvényileg előírt, kötelező jellegű jobbágyfelszabadítás

Adózás

Telekdíj-terv: A jobbágy és a nemes is adózna

Részleges közteherviselés

Háziadó: Csak a nemesség adózna, teljes közteherviselés

Nemzetiség kérdés

Türelem

Erőszakos magyarosítás

Vasút

Budapest – Fiume

Vukovár – Fiume

A birodalomhoz való viszony

Nem akar vele szembeszegülni

Függetlenedés, nemzeti állam

Bázisuk

Arisztokrácia

Köznemesség

Vitájuk

Kelet népe – röpirat, Kossuth forradalomba kergeti az országot

Felelet

Jelentőségük

Felrázta a nemzetet, elindította a reformokat

Összefogta az ellenzéket, egységes reformprogram