Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Trianoni béke és revízió

2016.01.03

A trianoni béke és revíziós törekvések a két világháború közötti Magyarországon

A párizsi békekongresszuson Európa térképét teljesen átrajzolták. Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia, helyét utódállamok vették át.

Magyarországgal 1920. június 4-én kötötték meg az I. világháborút lezáró trianoni békét.

A békeszerződés tartalma:

  • területveszteség: a történelmi Magyarország területének 2/3-át elcsatolták, az ország területe 93 000 km²-re csökkent. A közepes méretű európai országból a térség egyik kisállamává vált.
  • A lakosság 7,9 millióra csökkent, a magyarság 1/3-a az új határokon kívülre került. → a soknemzetiségű Magyarország nemzetállammá vált
  • Megnőtt a népsűrűség.
  • Budapest súlya az országon belül radikálisan felértékelődött.
  • Átrendeződött és aránytalanná vált az ország gazdasági szerkezete.
  • az összes arany-, ezüst-, réz-, sóbánya, a vas-, szén-, földgázlelőhelyek nagy része, az erdők 88%-a eltűnt
  • a termőföld 61,4%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába
  • ezzel felbontották a nyersanyagok és a feldolgozóipar közötti kapcsolatot, elszakították az egyes térségek közlekedési kapcsolatait, részekre tagolták az egységes piacot
  • megszűnt a tengerhajózás
  • átrendeződött a külkereskedelem – kiszolgáltatottá vált az ország
  • katonai korlátozás: megtiltották az általános hadkötelezettséget, a hadsereg maximum 35000 fő, nem lehet légierő és nehéztüzérség
  • Az oktatás is nagy veszteségeket szenvedett, sok egyetemünk határon kívül került (pl. a pozsonyi, kolozsvári, selmecbányai).
  • jóvátétel: 200 millió aranykorona

hatása:

  • nemzeti gyász
  • százezrek menekültek az ország területére
  • nemzeti gyűlölködés az utódállamok között
  • a két világháború között a magyar külpolitika célja a revízió (békeszerződés felülvizsgálata) → a határok megváltoztatása, az utódállamokban élő magyarok egyéni és kollektív jogainak kibővítése, érvényesítése, Mo. fegyverkezési egyenjogúságának helyreállítása

 

A revíziós elképzelések széleskörű, szinte teljes társadalmi támogatást élveztek.

Mértékéről kialakult elképzelések:    

1. Magyar Királyság visszaállítása Horvátország és az Őrvidék nélkül

2. csak a magyarlakta területek visszacsatolása

Lehetséges módszerek:         

1. fegyverrel

2. békés úton, tárgyalásokkal

 

A 20-as évek célja az volt, hogy az ország kitörjön az elszigeteltségből. A határ menti magyarlakta területek visszacsatolását követelték. A nagyhatalmak közül egyedül Olaszország támogatta a revíziót.

A gazdasági válság idején megerősödött a gazdasági diplomácia, felértékelődött Németország, Olaszország és Ausztria szerepe.

A 30-as évek: megkezdődik a jobbratolódás, fokozódik a német orientáció, Németo. a revíziót csak Csehszlovákiával szemben támogatta.

1938-tól a magyar politikai élet teljesen a revízió bűvkörébe került. A revízió még békés módon, de már a háború árnyékában kezdődött.

Ausztria bekebelezésével Mo. közvetlen szomszédja lett Németország. A magyar külpolitika előtt két lehetőség állt:     

1. Németo. szövetségese lesz vagy

 2. ellenfele

Így az egymást követő kormányok revíziós politikájukkal a németekkel való kapcsolatot egyre szorosabbra fűzték.

 

Revíziós sikerek:

1938. november 2. az I. bécsi döntés értelmében a Felvidék egy része visszakerül Mo.-hoz

1939. március 15. – Kárpátalja teljesen Mo.hoz kerül

1940. augusztus 30. – a II. bécsi döntés értelmében Észak-Erdély és Székelyföld Mo.hoz kerül

1941. április – Bácska, Baranya-háromszög és a Mura-vidék visszakerülése

 

            Magyarország a két világháború között kényszerpályát járt be, revíziós törekvései miatt lett Németország szövetségese. Az ország a revízióért súlyos árat fizetett, pl.: zsidótörvények bevezetése, a Népszövetségből való kilépés, az antikomintern paktumhoz és a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás.

            A revízió sikereit sokan ünnepelték, de Teleki miniszterelnök óvatosságra intett. A fegyveres semlegesség politikáját követve próbált kimaradni a háborúból. Mikor ezt nem tudta folytatni, öngyilkos lett. Személyes áldozata sem akadályozhatta meg azonban az eseményeket, Hitler Jugoszlávia lerohanásában számított a magyar segítségre, nem kerülhette el az ország a háborút.