Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


1740-1848 Nevek, évszámok, fogalmak

2015.10.18

Nevek, évszámok, fogalmak

(1740-1848)

 

 

1740–48: osztrák örökösödési háború a poroszok és az osztrákok között (a poroszok megkapják

 Sziléziát)

1756–63: hétéves háború a poroszok és az osztrákok között (Szilézia marad porosz kézen)

1775-83: amerikai függetlenségi háború

1776. július 4.:  Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozat. Amerika elszakad Nagy-Britanniától, hivatalosan megszületett az USA.

1783: Versailles-i béke, az USA függetlenségének elismerése

1789: francia forradalom kezdete (Bastille bevétele), Emberi és polgári jogok nyilatkozata

1793-94: francia jakobinus diktatúra, terror

1804–15: Napóleon császár

1830: forradalom Franciaországban (júliusi forradalom). Megdöntötték X. Károly uralmát és Lajos
Fülöpöt emelték trónra.

1848: Európán forradalmi hullám söpört végig (Itália, Bécs, Pest, Prága, Párizs), népek tavasza

 

 

 

Danton: francia forradalmár, mérsékelt jakobinus, 18.sz.

Diderot: francia filozófus és író, az Enciklopédia szerkesztője, 18. század

Jefferson: amerikai elnök és a Függetlenségi nyilatkozat írója 1776

Marx: német közgazdász, filozófus, 19. sz., a kommunizmus elméletének kidolgozója, fő műve A
                tőke

Metternich: a Habsburg Birodalom gyakorlati irányítója, külügyminiszter, konzervatív, (Szent
                Szövetség) 18-19.sz.

Montesquieu: francia filozófus, hatalmi ágak szétválasztása, 17-18.sz.

Nagy Frigyes: 1740-86 porosz király, felvilágosult abszolutista, 7 éves háború

Nagy Katalin: 18. sz., orosz cárnő, felvilágosult abszolutizmus, Lengyelo. felosztása

Napóleon: francia császár és hadvezér 1769-1821, Code Civil, Nemzeti Bank

III. Napóleon: 19.sz. Franciaország köztársasági elnöke, majd császára, részvétel a krími           háborúban

Robespierre: francia forradalmár, jakobinus diktatúra irányítója, terror, 18.sz.

Rousseau: francia filozófus, társadalmi szerződés, minden baj oka a magántulajdon, népfelség            elve, 18.sz.

Stephenson: angol mérnök, gőzmozdony tökéletesítője, 18-19.sz.

Voltaire: francia filozófus, polgári szabadságjogok, támadja az egyházat, 17-18.sz.

Washington: Amerika első elnöke, függetlenségi háború főparancsnoka, 18.sz.

Watt: 18-19. század, skót feltaláló, gőzgép

XVI. Lajos: francia király, 1774-1792, összehívja a rendi gyűlést, hazaárulás – lefejezték

 

 

 

A hatalmi ágak megosztása (szétválasztása): Montesquieu fogalmazta meg, 3 hatalmi ág szétválasztása (bírói, törvényhozói, végrehajtói) és kölcsönös ellenőrzés

Alkotmány: az állam és a társadalom működését, a polgárok alapvető jogait és kötelességeit meghatározó alaptörvény

Emigráció: politikai vagy vallási okok miatt történő kivándorlás

Enciklopédia: emberi tudás írásos gyűjteménye, franciák a felvilágosodás korában 35 kötetben
                gyűjtötték össze, szerkesztői Diderot és D’Alambert

Felvilágosodás: 18. századi eszmerendszer, a tapasztalat és ész mindenhatósága, Angliából indult

Felvilágosult abszolutizmus: 18. század, abszolút monarchia,   de követi a felvilágosult szemléletet,

                felülről végrehajtott reformok, merkantilista gazd.pol., oktatási reformok, vallási türelem,      Európában a periféria országaira jellemző

Ipari forradalom: a gazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődés, amely hatással volt       a demográfiára, tudományokra, művészetekre (1780-1870), Angliából indult

Kapitalizmus: feudalizmus után következő, magántulajdonon és jogegyenlőségen alapuló

                társadalmi-gazdasági rendszer

Konzervativizmus: tradíciók, megőrzés, megtartás a legfontosabbak, francia forradalom után              alakult ki, kerülni kell a radikális változásokat

Liberalizmus: szabadelvűség, 18. század végétől, a felvilágosodás eszméiből kifejlődő világnézet        és ideológia. a polgárok számára nyújtandó minél szélesebb körű szabadság. Gazdaságban

szabad verseny, politikai téren az embereket minél kisebb mértékben ellenőrző, irányító, adóztató állam

Nacionalizmus: ideológia, nemzeti eszme, a közös származás, nyelv, kultúra a mozgatója, nemzetállamokat akarnak létrehozni

Parlamenti rendszer: demokratikus állami berendezkedés, amelyben a legfőbb hatalom a parlament kezében van. A parlament tagjait választják. A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolja.

Polgári szabadságjogok: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában és a Függetlenségi
                Nyilatkozatban szerepel; alapvető emberi jogok, amelyet az államnak minden polgára              számára biztosítani kell. A polgárok választói, gyülekezési jogaira vonatkozik,
                mindenkinek joga van képviselet útján a törvényhozásban részt venni,              sajtószabadság, szólásszabadság, vallásszabadság, a tulajdon szabadsága.

Proletár: nem rendelkezik vagyonnal, alsóbb társadalmi réteg. A marxista felfogás szerint a munkást jelöli e fogalom. Ő a kapitalista viszonyok között a termelőeszközökkel nem rendelkező, munkaerejét áruba bocsátó társadalmi osztály tagja.

Ráció: ész

Reakció: ellen vagy visszahatás. Ellenállás a bekövetkező társadalmi és gazdasági, politikai     változásokkal szemben. A régi elit vissza akarja állítani a korábbi viszonyokat a polgári             forradalmak idején.

Szocializmus: a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére törekvő eszmerendszer,        szolidaritás, társadalmi egyenlőség

Társadalmi szerződés: emberek veleszületett jogaik egy részéről lemondanak a közösség és az állam javára, közvetve vagy közvetlenül beleszólhatnak az állam ügyeibe (18.sz) Ha a vezetők visszaélnek hatalmukkal, a nép lemondathatja őket.

Terror: nyílt erőszak, rémület, rettegés céljából

Tőkés: olyan ember, aki tőkével (értéktöbblet megszerzését lehetővé tevő felhalmozott érték)
                rendelkezik, befektetések révén tőkéje gyarapítására törekszik